Szaruhártya sérüléseinek vizsgálata (Kutatás) - Állatorvosi lézerszemészeti rendelő

Szaruhártya sérüléseinek vizsgálata (kutatás)

A szaruhártya sérüléséről, szaruhártya fekélyről, annak gyógyulásáról, OCT készülékkel a gyógyulás utolsó fázisában a szaruhártya struktúrájának a bemutatásáról kívánok beszélni.

A szaruhártya óraüvegszerűen illeszkedik az ínhártyába. 5 réteget lehet megkülönböztetni.

1. külső, a többrétegű el nem szarusodó laphám
2. a Bowman hártya
3. a sustantia propia (stroma)
4. descemet
5. endotel

A cornea akkor tölti be feladatát, ha teljesen átlátszó. Ezt tulajdonképpen stromát alkotó lamellák szabályos elrendezése biztosítja. Eddig ezt javarészt elektromikroszkópos képen lehetett megvizsgálni, az OCT készülékkel sikerül élő állatokban is ezt a szabályos lamellás szerkezetet bemutatni. Ezeket a lemezeket mucoproteinek tartják össze. Az átlátszóságot a hám és az endotel állapota rendkívüli módon befolyásolja, hiszen az endotel állapota az, amely az anyagcserét rendben tartja.

Ép cornea fundus kamerával és OCT-képen:

Sérült szaruhártya képei:

A cornea víztartalma 76 - 78 %. Ettől való jelentős eltérés okozza a borússágot. A cornea felszínét, illetve a felszínen lévő finom nyúlványok közötti réteget egy vizes, mucoid és olajos fázisból álló filmréteg borítja. Tulajdonképpen az olajos réteg akadályozza meg a párolgást. Ha ez a könny filmréteg károsodik, akkor a szaruhártyán könnyen keletkezik hámhiány, vagy a fekély. Az ép corneában nincsenek erek.

Kóros körülmények között, amellyel már minden kisállattal foglalkozó gyakorló állatorvos találkozott, szaruhártya elveszíti csillogását, bágyadt fényűvé válik és hámhiány, vagy fekély támadhat rajta. Természetesen a nagyállatokkal foglalkozó kollégák is láthatták ezt. Ezeket a jellegzetes elváltozásokat szarvasmarhánál, lovaknál, különböző fertőző eredetű betegségeknél is gyakran kiváltják.

A cornea borússágának oka: gyulladás - heg - degeneráció.

Normális állapotban a coreába nem nőnek be erek, csak az ödémás és megvastagodott corneába. A szarhártya 500 mikrométeres vastagsága jelentősen megnő. Ez extrém esetben 1800-2500 mikrométer vastagságú is lehet, ami majd egy későbbi OCT képen és esetleírásban szerepelni is fog. A vastagodás az ereződés, gyulladás, hypoxia és postoperatív status következtében is bekövetkezhet.

Cataracta műtétet követő 7. napon készült corneascan:

Megkülönböztetünk felszínes és mély ereződést.

Felszínes ereződésnél a kötőhártya erei nőnek be a korneába. Tehát jól követhető a kötőhártya felől a faágszerű elágazódás és az érágak is egyenként jól megkülönböztethetőek.

Mélyereződés, és ez fundus kamerás képeinken is jól látszik, az erek az elülső ciliáris erekből származnak és ezekre jellemző a seprűszerű elágazódás. Jellemző, hogy itt a mélyrétegben lévő seprűszerű elágazódásnál az egyes érágak nagyon nehezen különböztethetőek meg még fundus kamerás képeken is - és a limbuson túl ezek nem követhetőek.

A cornea görbületét, amely ép körülmények között sem teljesen szabályos, a gyulladás, sérülés, heg, degeneráció jelentősen megváltoztathatja.

A szaruhártya gyulladása fénykerüléssel, könnyezéssel, fájdalommal jár, amelyet az állat dörzsöléssel - a saját lábával, vagy esetleg valamely környezetében lévő tárggyal - így tulajdonképpen a gyulladás hatását mechanikai úton is fokozza. A gyulladás lehet felületes, vagy mélybe terjedő, vagy teljesen perforálódó.

A felületes külső hámréteget érintő sérülés a megfelelő kezelés hatására kb. 2 hónap alatt feltisztulhat, a szürke, elmosódott szélű rész behámosodik, bár egy kis mélyedés található ez után is a corneán. Ennek kitelődése csak a hámosodás befejeződése után következik be. Ha a beszűrődés a mélybe terjed, akkor elérheti a descemet hártyát. Ekkor az hólyag alakjában a fekély alapjáról előboltosodik. Ha ez is átszakad, akkor bekövetkezik a perforáció, és a csarnokvíz elfolyik. A cornea hátsó felszíne érintkezik a lencsével, az írisszel.
Extrém esetben az írisz és a lencse a perforációs nyílásba kerülhet. Ily módon a lencse nagyobb fekély esetén ki is kerülhet a szemből.

Előfordul az, hogy írisz esik a sebszélek közé és a gyógyulás folyamán belenő abba. Mindig gondolni kell, hogy a szaruhártya perforációja esetén a hátsó szemcsarnok is gyulladhat, gyulladásba kerülhet. Ezért fontos a be nem látható szaruhártya miatt az ultrahangos vizsgálat, amellyel a hátsó szemcsarnokot meg lehet vizsgálni. Szükség esetén abba is antibiotikumot lehet juttatni, illetve a gyulladásos hátsó csarnokfolyadékot is el lehet távolítani, hiszen tudjuk, hogy vicrectomiánál, - amely a humángyógyászatban nagyon használatos műtéti beavatkozás a retina leválás (retina elválás) gyógyításához, - pótlódik a hátsó szemcsarnok folyadék a korábbi téves gondolat - miszerint az nem tud pótlódni - teljesen helytelen volt. Tehát a hátsó szemcsarnok gyulladása esetén a gyulladt részt abból is el lehet távolítani és antibiotikum tartalmú oldattal azt vissza lehet pótolni.

A szaruhártyában kialakult bullákról, a szaruhártyában létrejövő mikro tályogokról beszélhettünk, ami a heveny gyulladásos reakció következtében alakult ki.

OCT készülékkel készült képeken rendkívül jól nyomon követhető a szaruhártya megvastagodása, a szaruhártya lamelláinak, struktúrájának részbeni regenerációja, a hámosodás megindulása és a szaruhártya különböző rétegeinek regenerálódása.

Mély szaruhártyafekély kb. 1 hónappal gyógyulása után ( a szemen a lencse anterior luxálódott és a szaruhártya endothelhez tapadt, az íriszt magával vonva)

Perforáló szaruhártya sérülés
1.kép
kezdeti stádium

3 hónap intenzív terápiát követően a szaruhártya jelenlegi állapota
2.kép

OCT-felvételek a fenti szaruhártyáról:
a) Corneában található apró bullák

b) Corneaheg képe:

c) A fekély gyógyulása során az epithel sarjadzása két oldalról:

Dr. Dobos András
tulajdonos állatorvos
Kiséri Állatorvosi Rendelő, Szentes